14 könyvújdonság májusra (2025)
A tavasz talán legszebb heteit írjuk, amikor a természet burjánzik, a könyvkiadás pedig virágzik – és én minden hónapban lelkesen bogarászom át a könyvújdonságokat, várva azt, hogy mi szólít meg éppen. A májusi lista azt hiszem, igazán színes lett. A közös bennük, hogy mindegyik valamiért megfogott: hangulatilag, témájában vagy épp a szerző miatt.
Ha te is szereted a kíváncsiságból születő, abszolút szubjektív könyvlistákat, akkor ez a válogatás neked szól.
Fríða Ísberg:
A jelölés
Az ország népszavazásra készül, amelyen arról döntenek a polgárok, kötelezővé váljon-e az empátiateszt. Lehetne magyar történet is, de ez Izlandon játszódik a közeli jövőben, és négy szereplő markánsan különböző hangvételben előadott, számos ponton egymásba kapcsolódó elbeszéléséből bontakozik ki. Mindannyiuk életét meghatározza a forradalmian új, az egyén együttérző képességét mérő, az antiszociális viselkedést kimutató empátiateszt, amely jelöltekre és jelöletlenekre osztja a társadalom tagjait. Akik vállalják és sikerrel teljesítik a tesztet, jelöltté válnak, nagyobb biztonságot és bizonyos kiváltságokat élvezhetnek, de ez a személyiségi jogok csorbulásával jár. Az emberek többsége már elvégezte a tesztet „megjelölte” magát, és bekerült a mindenki számára hozzáférhető országos adatbázisba.
Kavasiro Szaki:
Az exem kedvenc receptje
Egy fájdalmas szakítás után Momoko kissé kapatosan tér be egy aprócska kávézóba, ahol megosztja szívszorító történetét a kávézó tulajdonosával és az éppen ott tartózkodó vendégekkel. Miközben mesél, hirtelen ötlettől vezérelve a konyhába megy, és megfőzi exe kedvenc ételét, a vajas-currys csirkét, amelyet közösen fogyasztanak el.
Tokió eldugott kis kávézójában különös hagyomány születik: minden péntek este megnyitja kapuit azok előtt, akik szeretnének búcsút venni egy régi szerelemtől, egy történet és egy hozzá fűződő étel segítségével.
Könnyek és illatok keverednek. A fájdalom enyhül, a szív megkönnyebbül, és egy tál ételben végleg nyugalomra lel.
Charles Frazier:
A nyomkeresők
Val, a fiatal, naiv festő olyan kalandba keveredik, amelyre nem készítették fel az Akadémián. Wyomingba utazik, ahol még él a régi Vadnyugat emléke, hogy egy helyi kisváros postahivatalának falára készítsen egy freskót, ám időközben más megbízatást is kap: felbérelik, hogy kutassa fel egy gazdag marhakereskedő eltűnt feleségét: a titokzatos múltú, zavaros jelenű, mégis minden férfit megbabonázó Eve-et.
-
Nyomozása során Val bejárja a nagy gazdasági világválság Amerikáját: a kaliforniai mocsaraktól Seattle nyomortelepein át San Francisco bohémvilágáig jut, és végül megtalálja, amit keres, sőt valami sokkal többet is – de mindez talán az életébe kerül. A regény egyszerre egy szerelmi háromszög és egy ellopott Renoir-festmény utáni nyomozás története, a korabeli Amerika aprólékos bemutatása és a hatalmas ország ezerféle lakójának tablója – de legfőképpen igazi sodró lendületű amerikai nagyregény.
Sonia Velton:
A fülemüle kastélya
Egy kegyetlen hírű asszony, akinek meg kell küzdenie az igazságért egy kíméletlen, férfiak uralta világban.
Az árva Borókának el kell hagynia a Kárpátok lábánál megbúvó kis házat, amelyben az őt felnevelő férfival lakik, hogy a hírhedt grófnő Báthory Erzsébet udvarában szolgáljon. Boróka retteg a szigorú özvegytől, akiről azt híresztelik, hogy hajadonokat gyilkol. A kastélyban váratlanul halálos kórság üti fel a fejét, a grófnő pedig – mit sem törődve a közte és a szolgálólány közötti társadalmi rang adta akadályokkal – különös figyelmet szentel a fiatal lánynak, és törékeny kapcsolat szövődik közöttük.
-
A kastély fölé azonban sötét fellegek gyűlnek: hatalmas erők szövetkeznek Báthory Erzsébet ellen, akinek vagyonára többeknek is fáj a foga. Vajon kiben bízhat meg a legközelebbi bizalmasai közül? S vajon elárulja-e Boróka az úrnőjét, amikor megtudja, ki is ő valójában..
Abdulrazak Gurnah:
A tengernél
1996 egy késő novemberi napján ereszkedik a Gatwick repülőtér leszállópályájára Saleh Omar gépe. Az idős férfi az Indiai-óceán távoli szigetéről, az eltérő kultúrák évszázados találkozóhelyéről, Zanzibárról érkezett, hamisított útlevéllel és álnéven, a táskájában pedig legféltettebb kincse, egy tömjénnel teli mahagóniládika. Korábban bútorüzlete és háza volt, férj volt és apa, ám most csak menedéket keres csendes magányába zárkózva.
-
Mivel úgy tűnik, nem beszél angolul, kirendelnek mellé egy tolmácsot, az egyetemi oktató, költő Latif Mahmudot, aki szintén Zanzibárról származik. Amikor Saleh és Latif találkozik egy angol tengerparti kisvárosban, kiderül, a múltjuk nagyon is szorosan egymáshoz köti őket. Visszaemlékezéseik során feltárul családjaik ellenségeskedéssel terhes, szövevényes története, melyben szerelem, árulás, csábítás és birtoklásvágy egyaránt szerepet játszott. A háttérben pedig egy gyarmati uralom alól felszabadult nép küzdelmes sorsát is végigkövethetjük a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah saját élettapasztalatait is felszínre hívó, magával ragadó regényében.
Mansi Shah:
A gyömbér íze
Lenyűgöző debütáló regény egy első generációs bevándorlóról, akinek rá kell jönnie, hogy hová is tartozik igazán.
Preeti Desai soha nem akarta szétszakítani az Amerikába bevándorolt családját. Mindössze annyi a bűne, hogy nem egy hagyománytisztelő indiai fiúba szeretett bele, hanem egy fehér, keresztény, húsevő srácba.
Évekkel később, amikor a szülei még mindig nem állnak szóba vele, és az ellentmondásos párkapcsolata is romokban hever, Preeti számára nem marad más, mint a karrierje egy tekintélyes, Los Angeles-i ügyvédi irodában.
-
Ám amikor Preeti szülővárosában szörnyű baleset történik, visszatér Indiába, ahol szembe kell néznie a tőle elhidegült szüleivel és a szörnyű múlttal, amit hátrahagytak. Megdöbbentő bepillantást nyer a családja osztályharcaiba, a hagyományokba és az áldozatvállalásukba.
A két kultúra között őrlődve Preetinek ki kell bogoznia, hogy mit jelent számára az otthon.
Rachel Cusk:
Parádé
G, a festő, aki azzal fut be, hogy egyszer csak elkezd tótágast álló alakokat festeni. G, a festőnő, aki elnyomó szülei elől menekülve elnyomó férjet választ magának. G, a filmrendező, aki csak édesanyja halálakor kezdi megérteni, hogyan mérgezte az anya az egész család életét.
Rachel Cusk legújabb regényében áttűnnek egymásba a különböző alakok, feloldódnak a körvonalak. Újraíródnak a történetmesélés konvenciói, megszűnik a karakter és a cselekmény egysége. Cusk tótágast állítja a nyelvet, hogy megmutassa nekünk a világunkat olyannak, amilyen valójában.
Lev Grossman:
A fényes kard
Egy Collum nevű, tehetséges ifjú lovag érkezik Camelotba, hogy felvételt nyerjen a Kerekasztal tagjai közé, de már elkésett: Arthur király két héttel korábban elesett a camlanni csatában, és csupán maroknyi lovag maradt életben.
A túlélők azonban nem legendás hősök, mint Lancelot vagy Gawain, hanem a Kerekasztal különcei, köztük Sir Palomides, a szaracén, és Sir Dagonet, Arthur udvari bolondja, akit csak tréfából ütöttek lovaggá. Mellettük pedig csak Nimue áll, Merlin egykori tanítványa, aki elárulta és egy domb alá zárta mesterét.
-
Rájuk hárul a feladat, hogy újjáépítsék Camelotot ebben a kibillent világban: bár a kereszténység Istene magára hagyta Britanniát, Morgan le Fay vezetésével visszatértek a királyságba a tündérek és a régi istenségek. A lovagoknak fel kell kutatniuk az Excaliburt, hogy a romokban heverő ország ismét egyesülhessen, ám előtte még meg kell fejteniük, hogyan bukhatott el a magányos és nagyszerű Arthur király.
A fényes kard az új évezred első nagy arthuri eposza, a hagyományokhoz hűen tele párbajokkal és kalandokkal, csatákkal és lovagi tornákkal, varázskardokkal és halászkirályokkal. Ugyanakkor esendő és mégis erős férfiak és nők története, akik annak ellenére próbálják meggyógyítani széttört világukat, hogy őket magukat is megtörte az élet.
Virginie Grimaldi:
Köszi, apu!
Juliane nem szereti a meglepetéseket, rendezett életet él férjével és hétéves kisfiával. Az apja, Jean ellenben mindig is bohém volt, és mindent imádott, ami spontán és váratlan. Így az sem rázza meg, amikor egy napon leég a háza, és neki ideiglenesen a lányához kell költöznie.
Az együttélés rendkívül kimerítőnek bizonyul Juliane számára, mert apja mindig is mágnesként vonzotta a káoszt, de most mintha rosszabb lenne, mint valaha. Jean harcol a szomszéddal, bömbölteti a zenét, trambulint vesz, a kertben akar lakni egy indián tipiben, a Teleshopnál szórja a pénzét, és folyton elveszít meg elfelejt dolgokat…
-
Juliane először azt hiszi, hogy apja furcsa hangulata és polgárpukkasztó viselkedése a kora számlájára írható, de hamarosan be kell látnia, hogy ennél többről van szó, és hogy az idő, amit most kényszerűségből egy fedél alatt töltenek, a legszebb ajándék mindkettőjüknek, amit a sors adhatott.
Jaroslav Kalfař:
Az öröklét rövid története
Amikor a csehországi kis faluban élő Adéla tudomást szerez halálos betegségéről, gondolatai első gyermeke, Tereza felé fordulnak, akiről negyven évvel korábban, a születésekor lemondott. Mogorva felnőtt fiát, Romant hátrahagyva New Yorkba megy, hogy felkutassa lányát, aki a legnagyobb amerikai biotechnológiai cég sztárkutatójaként dolgozik. A 2029-es Egyesült Államok azonban teljesen más, mint az az ország, ahol Adéla fiatal nőként egy ideig együtt élt egy filmrendezővel, és közösen elkészítettek egy kultikus filmet.
-
A halhatatlanság kulcsán dolgozó Tereza nagyon örül, hogy találkozhat az anyjával. Egymásra találásuk után azonban nem sok időt tölthetnek együtt: egy nappal megérkezése után Adéla rejtélyes módon meghal, és testét a mocsaras floridai pusztaságba szállítják, az illegális bevándorlók tömegsírjába. Tereza kétségbeesésében Csehországba utazik, hogy meggyőzze Romant, a bátyját, akivel korábban sosem találkozott, hogy dacolva a törvénnyel és az esélyeikkel, kutassák fel anyjuk maradványait.
Az Adéla által a túlvilágról elbeszélt történet olyan magasröptű történetmesélés, amely ismét megmutatja Jaroslav Kalfař végtelen találékonyságát. A regény egyszerre éleslátó, megható és vicces, ahogy leírja az anya szívszorító utazását az amerikai álomban, valamint gyermekei törekvését, hogy visszaszerezzék őt egy olyan országból, amely létezésének minden nyomát eltörölné. Mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy sem a tér, sem az idő nem szakíthatja szét kapcsolatunkat a szeretteinkkel.
Margaret Atwood:
Elveszve a rengetegben
Legújabb novelláskötetében Margaret Atwood az elrohanó emberi élet örömeire és fájdalmaira, a mindennapok abszurditására mutat rá. Az én gonosz anyám című elbeszélés a fantasztikum elemeit sem nélkülözve ábrázol egy különleges anya-lánya kapcsolatot; a Metempszichózis, avagy a lélek utazása egy éticsigává átlényegült nő meghökkentő története; A halott interjújában pedig nem mással beszélget a Margaret Atwood nevű kérdező, mint a disztópia nagymesterével, George Orwellel. Az elbeszélésgyűjtemény központjában mégis az a hét történet áll, amelyek a Rendbomlás című kötetből már ismert házaspár életét követik tovább. A megözvegyült Nell mindennapjairól szóló novellák a szeretett társ hiányával és az időskori kiszolgáltatottsággal való küzdelem mégsem egészen reményvesztett történetei.
-
Miközben Atwood fanyar utalásokat tesz világunk jelentős társadalmi és politikai ügyeire, érzelmek széles skáláját váltja ki belőlünk. Meghatódva, fel-felnevetve vagy épp elkeseredve figyeljük, ahogy szereplői a veszteségek és az emlékezés rengetegében tévelyegnek.
Emma Cline:
A vendég
Alex fiatal és szép, és minden csodás lehetne, ha nem lenne teljesen leégve, és nem kellene escortként eltartania magát. Mivel egyetlen hajszál választja el attól, hogy az utcára kerüljön, és egyébként sem tartja senki és semmi New Yorkban, elfogadja egy idősebb férfi meghívását, hogy töltse vele az augusztust a luxusvillájában, a tengerparton.
A gazdagok világa hívogató és mámorító, ám elég egyetlen meggondolatlan tett egy vacsorapartin, és a férfi kiteszi Alex szűrét. Alex azonban úgy dönt, a szigeten marad, és bájaival, illetve hazugságaival ráveszi az embereket, hogy ideig óráig befogadják őt az életükbe, mivel még nem sejtik, hogy Alex után csak káosz és pusztulás marad.
-
Vajon mennyi ideje van még a lánynak, mielőtt végleg lebukik?
A vendég különleges, nyugtalanító thriller egy fiatal nőről, akinek nincs más választása, mint hogy megpróbáljon a felszínen maradni, bármi áron.
Gladys McGarey:
A jól megélt élet
Rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó: a holisztikus orvoslás anyjaként emlegetett Dr. Gladys McGarey évszázados bölcsességének és kalandos életének esszenciáját. A tavaly, 103 éves korában elhunyt orvosnő mélységes embersége és derűje felébreszti az életörömöt, saját példájával hitelesített gyakorlati tanácsai pedig utat mutatnak számunkra a gyógyuláshoz és a teljes élethez.
-
„A célom, hogy segítsek feltárni, mi zajlik benned, hogy kezedbe vehesd a saját életedet és gyógyulásodat. A történeteimen keresztül személyes szinten kapcsolódhatsz a hat titkomhoz, és ezeket a szívedben és a testedben is elmélyítheted egy sor egyszerű gyakorlat segítségével. Mindez segíthet egy új, holisztikus szemléletet kialakítani arról, hogy mit is jelent jól élni. Szeretném, ha hozzáférnél a mélyen benned rejlő bölcsességhez, és meglátnád, milyen lehetőségek nyílnak meg előtted, amikor a saját igazságodhoz kapcsolódsz – akármit is mondanak róla mások.”
Tóth Marcsi:
Erdő van idebenn
Ahogy az Erdő van idebenn lapjain ismerőssé váló falu félúton van Eger és Ózd között, úgy találja meg a helyét Tóth Marcsi bemutatkozó könyve a novelláskötet és a regény között – és nem csupán megtalálja, hanem be is lakja ezt a sejtelmekkel és babonákkal teli teret. Az egymással összefüggő történetek a kilencvenes évek első felében indulnak, hogy a következő tizen-egynéhány esztendőben nyomon kövessük az itt lakók életét. Azokét, akik eleve itt voltak és mindig is itt lesznek, és azokét, akik idekerültek, és egyszer talán el is hagyhatják ezt a furcsán otthonos világot.
-
A 44 éves Mara a teljes anyagi összeomlás szélén, egy kudarccal végződő házasságból érkezik a faluba 15 éves lányával, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. Neki is van egy lánya, Lotti. Míg ő haragban van a világgal, addig Kismara inkább megérteni próbálja. Mellettük és rajtuk keresztül ismerjük meg a többieket: álmaikat és félelmeiket, saját beszédüket és közös titkaikat. Amiből rengeteg van. Akárcsak rejtekútból és útvesztőből. Erre utal a könyv címe is: az erdő konkrét helyszín, körülöleli, védi és zárja a falut, és egyszersmind az elbeszélésciklus, a körkörösség, az időtlenség metaforája.
