9 könyvújdonság novemberre (2025) – 1. rész
A novemberi könyvújdonság-ajánló első részébe – merthogy igen, végül ebben a hónapban is két adagnyi olvasmányötlettel készülök – egészen változtatos könyveket gyűjtöttem össze. Így a szívmelengető történeteket keresők és az elgondolkoztató sztorikra vágyók mellett még az időutazásban gondolkozók is találhatnak szimpatikus olvasnivalót.
Lily King:
Szívkirály
Egy nagyszerű, közvetlen hangú regény vágyról, barátságról és egy első szerelemről, ami valójában soha nem múlik el.
A legtöbb szerelmi történet hasonló. De vannak olyan szerelmi történetek, amik az összes többitől különböznek, és nem alkalmazkodnak semmilyen szabályhoz.
E regény főszereplője utolsóéves az egyetemen, amikor az egyik órán megismerkedik a két legjobb diákkal, akik gyorsan bevonják a szellemes, vibráló barátságukba, és a Jordan becenevet adják neki. Mire a lány észbe kap, már kész is a feszültségekkel terhelt szerelmi háromszög. Aztán jön a diplomaosztó, mindhárman döntenek, hogy ki merre tovább.
-
Évtizedekkel később úgy tűnik, „Jordan” rendezett életet él, érzelmi háttere stabil, de aztán egy váratlan látogatás és egy hír mindent megváltoztat: szembe kell néznie múltja főszereplőivel és rá kell döbbennie, hogy mivel is hitegette magát fiatalkorában.
Dobray Sarolta:
Léna
Ha Pétert kérdeznék, azt mondaná, hogy ez egy szerelmi történet. Ha engem kérdeznének, én is ezt mondanám. Pedig nem az.
Örvényszerű házasságának tizedik évében Léna válaszúthoz érkezik: marad Péterrel, aki mellett lassan egészen elveszíti a józan eszét és önmagát, de aki mégiscsak a gyerekei apja, ráadásul nem válogat az eszközök között, hogy mindenáron megtartsa őt – vagy megpróbálja egyedülálló anyaként a saját útját járni?
És mekkora ára van a szabadulásnak? Vajon képes rá, hogy megfizesse ezt az árat? Kész megvívni az előtte álló dzsungelharcot a férje egyre durvább és szürreálisabb manővereivel és a nem kevésbé szürreális magyar intézményrendszerrel? És önmagával? Ahhoz, hogy kiutat találjon az áldozatlét labirintusából és az ezzel járó ezerféle függésből, nem csupán a gyerekeiért, de saját magáért is felelősséget kell vállalnia.
-
Dobray Sarolta új regénye egyszerre vág gyomron és emel fel, miközben egy pillanatra sem ereszt. A bántalmazó kapcsolatok aprólékosan kidolgozott, pszichológiailag is tűpontos látlelete ez, amelyben tovább kísérhetjük az Üvegfalból megismert Lénát azon az igencsak küzdelmes úton, amely során visszaszerezheti elveszített szabadságát és egyáltalán: önmagát.
Takahasi Juta:
Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához
„Kövesd a Koito folyót, amíg el nem éred a partot. Onnan fehér tengerikagylók ösvénye vezet majd el a Csibineko Vendéglőhöz. Lépj be – már számítanak rád. És macskák is lesznek."
Kotoko a testvérét gyászolja – bátyja felfelé ívelő színészi karrierje ugyanis derékba tört, amikor Kotoko életét mentve, tragikus balesetben életét vesztette. A lány végső elkeseredésében Csibába indul: hallott ugyanis egy vendéglőről, ahol az emberek még egyszer utoljára találkozhatnak elhunyt szeretteikkel, és csupán annyit kell tenniük, hogy megkóstolják a kifőzde ételeit.
-
Kotoko hiszi is, meg nem is a szóbeszédet. Ám amikor megérkezik, Kai, a vendéglő fiatal szakácsa, anélkül teszi le elé a menüt, hogy Kotoko egy szót szólt volna. A tányérokon sorakozó ételeket régen mindig a bátyja készítette el neki – és ez csupán az első lépés a furcsa események hosszú sorában…
A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához olyan, mint egy meleg ölelés, vagy a nagymama forró főztje: egyenesen a lélekhez szól. És közben, ahogy azt a japán irodalomtól megszokhattuk, emlékeztet minket arra, hogy melyek az igazán fontos dolgok ebben a rohanó világban.
Ali Smith:
Gliff
Mindig izgalmas, hányféle dolgot tud jelenteni egy-egy szó.
Ali Smith új regénye egy nem is olyan szép új világról szól, ahol mindennap új határokat húznak az emberek közé. Amikor Briar és testvére, Rose háza köré vörös vonalat festenek, anyjuk egy ismerősére bízza őket. Egy üres házban találnak menedékre, és hamarosan magukra maradnak. A testvérek néha kimerészkednek a közeli mezőre, ahol lovak legelnek, és az egyiket megpróbálják megmenteni a biztos pusztulástól.
Évekkel később Briar egy hatalmas élelmiszer-feldolgozó üzem felügyelőjeként dolgozik. Egy váratlan találkozás mélyen felkavarja, és felidézi benne, hogyan fogták és hurcolták el. Feltámad benne a remény, hogy a húga talán még mindig életben van, és úgy dönt, a maga eszközeivel fellázad a rendszer ellen.
-
Egy olyan történelmi korban, amikor a nagy techcégek könnyen kategorizálható algoritmusokra és adatokra akarják redukálni az embert, Ali Smith megmutatja, miért fontosabb mindennél az egyén és az egyediség. A Gliff lenyűgöző regény identitásról, lázadásról, elnyomásról, természetpusztításról korunk legnaprakészebb szerzőjétől.
Stephanie Cacioppo:
A szerelmes agy
Jobb megtapasztalni a szerelmet, még ha el is veszítjük, mint soha nem szeretni.
Harminchét évesen Stephanie jól érezte magát szingliként: életét a tudományos kutatásnak szentelte, és a romantikus szerelem agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálta. Egy nap azonban találkozott a szintén idegtudós Johnnal, a magány világhírű kutatójával. Egymásba szerettek, összeházasodtak, és közös irodában kezdtek dolgozni a Chicagói Egyetemen. Regénybe illő történetük drámai fordulatot vett, amikor Johnnál rákot diagnosztizáltak, majd hét együtt töltött év után örökre el kellett búcsúzniuk egymástól.
-
A szerelmes agy nem csupán tudományos munka, hanem megrázó vallomás is. Dr. Cacioppo elmeséli útját az elsöprő találkozástól a megbonthatatlan köteléken át a gyász mélységéig és a gyógyulásig. Eközben a legfrissebb agykémiai és viselkedéstudományi kutatásokra támaszkodva tárja fel, miért szeretünk bele valakibe, mi tartja életben a szerelmet, és hogyan dolgozzuk fel annak elvesztését.
Ez a különleges könyv egyszerre tudományos felfedezőút és szívszorító szerelmi történet – annak tanúságtétele, hogy a szerelem egyszerre alapvető biológiai szükségletünk és az emberi élet egyik legnagyobb csodája.
Visky András:
Illegalisták
Visky András új regénye egyszerre folytatása és előzménye a Kitelepítésnek. A történelem észrevétlenül elszabadul, tör-zúz, mint egy őrjöngő vad, barátságokat, szerelmeket tapos el, tudatlan gyermekeket csapkod a kőfalakhoz. Vajon hogyan lehetne megállítani? Az ember fegyvertelen, gyönge és ügyetlen, s ha a ragadozó letépi róla a ruhát is, szégyenkezik, amíg él. Kivéve, ha nem bír semmivel, s meztelenül, teljesen átlátszóan áll az útjába: ez vagyok, rajtam kívül senki sincs, aki ki tudná mondani a szabadság és az emberi méltóság legtisztább mondatait. Beszélni sem kell, elég fölegyenesedni és elé állni.
-
Az Illegalisták szereplői valamennyien valóságos személyek, de a legvalóságosabbá az elbeszélés teszi őket. Semmivel sem bírunk, csak a történetünkkel, visszhangozza a trilógia második könyve az elsőt. Ne rémüljünk meg, ha a folytatást olvasva arra a felismerésre jutunk, hogy az ötvenes évek szelleme itt van velünk. Már csak azért sem, mert az emberi méltóság megóvása mindig adott lehetőség, a szabadságnak az ember számára nincs más alternatívája. Szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést. „A legjobb védekezés a feltámadás.”
Florence Knapp:
Nevek
1987-et írunk. Egy pusztító vihar után Cora kilencéves lányával útnak indul, hogy hivatalosan is bejegyezze újszülött fia nevét. Férje ragaszkodik hozzá, hogy a családi hagyományt követve a baba az ő nevét örökölje, ahogyan már generációk óta minden elsőszülött fiú. Amikor azonban Cora a döntés pillanatához ér, meginog. A férje akaratának engedni a biztonságosabb út. De vajon helyes-e, hogy a fiuk olyan nevet kapjon, amelyet zsarnoki férfiak egész sora viselt?
A döntés, amit Cora azon a napon meghoz, mindnyájuk életét örökre megváltoztatja.
-
Hét évvel később a fiú neve Bear; a nővére választotta így, és a név éppoly elemi erővel formálja a sorsát, mint az a vihar, amelynek idején megszületett. Vagy talán Julian, az a név, amit anyja szívből szeretett volna adni neki, abban a reményben, hogy így lehet majd igazán önmaga. Vagy mégis Gordon, az apja után, akinek keménysége és kegyetlensége lassan rányomja bélyegét a fiúra is, de talán még nem késő megállítani ezt az örökséget.
A Nevek megrendítő és reményteli regény az identitásról, a szabad választás hatalmáról, és arról, hogyan fonódhat egyetlen döntés köré egy egész élet. Egy család története ez – és a szereteté, amely a legzordabb sors ellenére is képes tovább élni.
Pottyondy Edina:
Közösségi irányelvek megsértése
Mivé változik a szexualitás a mesterséges intelligencia korában? Hogyan zajlana egy ukrán-magyar háború? Van-e ideális párkapcsolat? Mi történt az influenszertüntetés kulisszái mögött? Tényleg veszélyes-e minden meleg? Nárcisztikus szociopaták uralják a világot? Mi a focidrukkerek legsötétebb titka?
Pottyondy Edina stand-up komikus és youtuber könyve változatos témákon keresztül mutatja be, hogyan látja szerzőjük a világot. A humoros, abszurd és szatirikus hangvételt gyakran szakítja meg dráma, éles megfigyelés vagy trágár dühroham. Érzelmi és intellektuális hullámvasút egy középkorú anyuka tollából.
Hayley Gelfuso:
Az elveszett órák könyve
Sodró lendületű regény két kivételes nőről, akik a második világégés idején és a hidegháborús Amerikában végzik különleges, az átlagemberek szeme elől végig rejtve maradó feladatukat. Egy titokzatos helyen, az időtérben, távolabbi és közelebbi korok tanúinak emlékeit tárolják könyvek formájában. Lisavet és Amelia itt próbálják sértetlenül megőrizni a múltat azokkal szemben, akik kényük-kedvük szerint alakítanák az emberiség történelmét. Ha lázadóként nem mentenék meg az eltörlésre ítélt emlékeket, az felbecsülhetetlen károkat okozna az erről mit sem sejtő emberek mindennapjaiban, a jövőt is befolyásoló emlékezetben.
Az időtérben reked 1938-ban, a kristályéjszaka éjjelén a tizenegy éves Lisavet Levy, aki arra vár, hogy órásmester édesapja visszatérjen érte. Ám a sors másként alakul, így a kislány könyvek és szellemek között nő fel, és a korábban élt emberek emlékein keresztül fedezi fel a világot.
-
Amikor rájön, hogy a náci idővigyázók is bejárnak az időtérbe, hogy bizonyos emlékeket eltüntetve csak a számukra kedvező történelem maradjon fenn, Lisavet elhatározza, hogy a saját emlékkötetébe menti át ezeket a darabkákat. Ám amikor 1949-ben felbukkan egy amerikai ügynök, Ernest Duquesne, egy csapásra minden megváltozik. A köztük kibontakozó szerelem felrúgja a szabályokat és átírja az idő törvényeit.
1965-ben, a hidegháború kellős közepén a tizenhat éves Amelia Duquesne gyászolja eltűnt nagybátyját, Ernest Duquesne-t, amikor a CIA titokzatos ügynöke megkeresi, hogy segítsen nekik felkutatni egy emlékkönyvet, amelyet a rokona is keresett. Ám amikor Amelia belép az időtérbe, máris szembekerül a bácsikája feltételezett gyilkosával, egy orosz kémmel. De elég pár óra ezen a furcsa helyen, hogy kiderüljön: semmi sincs úgy, ahogy a jóakarói elmesélték neki. Amelia életében számos titok rejtőzik, amelyek nemsokára az egész életét felforgatják.
Az elveszett órák könyve az idő természetéről, az emlékezetről és arról szól, hogy mi mindent vagyunk hajlandók feláldozni azokért, akiket szeretünk.
Nem elég a történetekből?
Mutatom a további lehetőségeket:
