Ha június, akkor nem csak nyár, hanem KÖNYVHÉT is! Ha pedig Könyvhét, akkor izgalmas könyvújdonságok egész garmadáját hozzák el a kiadók. Így hát szokás szerint két részes ajánlóval készültem, készülök.

Lássuk is az első adag friss és ropogós – vagy még „ki sem sült” – olvasmányötletet! Hamarosan pedig érkezik a következő rész is…

Saba Sams:
Trutyi

Felemelő történet két nőről, akik egy váratlan terhesség miatt zavarba ejtően közel kerülnek egymáshoz

Jules már öt éve elvált Leontól, de még mindig a közös, lepattant kocsmájukban dolgozik: a Trutyiban. A brightoni fiatalok kedvelt szórakozóhelyén éjszakánként feleseket tölt, és végignézi, ahogy a volt férje, Leon, diáklányokat szed fel.

Egy nap Leon felveszi a tizenkilenc éves Nimet. Az új kolléganő érkezése felrázza Julest az évek óta tartó közönyből. Amikor pedig a lány terhes lesz, és Jules segítségét kéri, a kapcsolatuk gyökeresen megváltozik.

Aztán Jules egyszer csak hirtelen egyedül marad az apró lakásában egy egynapos kisbabával a kezében, akin még érzi Nim illatát. Nem tudja, hova tűnt a gyerek anyja, visszatér-e egyáltalán. Azt pedig végképp nem sejti, hogy mit tartogat számukra a jövő.
A Trutyi sodró erejű regény egy legkevésbé sem hagyományos családmodellről. Szerelem és szenvedély, biztonság és rombolás, káosz és rend kavarog minden egyes oldalán szétválaszthatatlanul.

Fredrik Backman:
A barátaim

A többség észre sem veszi azt a három apró alakot, akik ott ülnek a mólón a világ egyik legismertebb festményén. Azt hiszik, a kép csupán a tengerről mesél. De Louisa, ez a zűrös fiatal lány, aki maga is művész, tudja, hogy nem így van. Teljesen lenyűgözi az alkotás, bár még csak képeslapról ismeri, és eltökéli, hogy kideríti a három titokzatos figura történetét.

Huszonöt évvel korábban egy kikötővárosban egy csapat nehéz sorsú tinédzser rábukkan egy elhagyatott mólóra, amely a menedékükké válik, és szinte az egész nyarat ott töltik. Nevetnek, megosztják egymással a titkaikat, dugicigiznek, hűsölnek a vízben. A barátságuk ad nekik erőt, hogy reggelente fel tudjanak kelni, hogy merjenek álmodni és szeretni. Azután egyikük megfesti élete első képét. A festményt később vagyont érő mesterműként tartják számon.

Egy sor igen különös esemény következtében a híres alkotás Louisa birtokába kerül, és a lány útnak indul, hogy megtudja, hogyan keletkezett, és eldöntse, mihez kezdjen vele. Ám minél többet tud meg a kép szereplőiről, annál nyugtalanabbul várja, mi derülhet még ki. Mert Louisa tapasztalatai szerint a boldog vég, ha van is, nem mindig olyan formát ölt, amilyenre számítunk.
Fredrik Backman Az ember, akit Ovénak hívnak című művével vált ismertté. Most végre új regénnyel jelentkezik, amelynek a főszereplőit olyan erős barátság köti össze, ami évtizedekkel később is képes megváltoztatni egy számukra idegen ember életét.
A barátaim című kötet – amely világszerte robbanásszerű sikert aratott – végleg bebizonyítja, hogy Backman már nem csupán „Svédország nemzeti írója”, hanem elfoglalta helyét a világ felejthetetlen mesemondói között.

Csepelyi Adrienn:
Otthonról haza

Csepelyi Adrienn novelláskötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása vagy egy jóindulatú szomszéd gesztusa. Máskor fájdalom vagy éppen tragikum. Mert a szülőföldet, bárhová sodorjon is bennünket az élet, az ember mindenüvé magával hurcolja.

Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak: lakásokból, falusi utcákból, udvarokból, piacokról, lépcsőházakból, vidéki és városi emlékezetből. Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel, miközben a mélyükön mindig ott csillog az emberség, a megértés és a szerző kifogyhatatlan együttérzése.

A Heinrich Annamária illusztrációival díszített gyűjtemény Csepelyi Adrienn tízévnyi novellatermésének legjavából válogat.

Amy S. Kaufman:
A sherwoodi erdő árulója

Jane Crowe egyszerű parasztlány, aki nem is álmodhatott arról, hogy egy nap kezébe veheti a saját sorsát. Miután a családja cserben hagyja, sürgősen munkára van szüksége, ezért a szegények védelmezőjéhez, Robin Hoodhoz fordul segítségért. A titokzatos férfi álláshoz juttatja egy nemesi házban, ám cserébe Jane-nek vállalnia kell, hogy munkaadói minden lépéséről beszámol neki.

Az éles eszű lány kiváló kémnek bizonyul, aki a nemesek között észrevétlenül mozogva még a legapróbb titkokat is képes kifürkészni. Senki sem gyanakszik rá, még Nottingham rettegett bírója sem, akinek leghőbb vágya karóra tűzni Robin Hood fejét.

Ahogy egyre kockázatosabb feladatokat kap, Jane kénytelen belátni, hogy bár vitathatatlanul vonzódik a karizmatikus, veszélyes Robinhoz, a férfi korántsem az a gáncs nélküli hős, akinek mutatja magát. Ellenkezőleg: bármire képes a céljai elérése érdekében.
Amy S. Kaufman regénye egyszerre merész újragondolása a klasszikus Robin Hood-legendának, ugyanakkor egy izgalmas, érzékeny fiatal nő története is, akinek döntenie kell, eldobható báb vagy egyenrangú fél lesz-e a nemesek és tolvajok játszmájában.

Ro Corradin:
A könyvek tudják

Az olasz származású, francia Renée ismert egyetemi tanár. Élete egyhangú és boldogtalan, és bár a könyvei sikeresek, évek óta magányos, csak az ókori költők társaságára számíthat. Ám egy napon kap egy e-mailt, amely mindent megváltoztat: értesítik, hogy Gene Petrov – aki Renée nagy szerelme volt, amikor a Harvardon tanult –, a zseniális matematikus, szenvedélyes könyvmoly, váratlanul elhunyt. Renée Cambridge-be utazik a temetésre, és ellátogat abba a házba, ahol egykor a szeretett férfival élt, a sokezer könyv között, amely mindig utat mutatott neki, amikor döntés előtt állt.

A ház látszólag ugyanolyan, mint volt, Renée mégis egy nagy változással szembesül: feltűnik Alienor, Gene lánya, akiről Renée mostanáig nem is hallott. Alienornak feltett szándéka, hogy mindent eladjon, ami az apjához kötődik, legfőképpen a könyveket.
Gene megszámlálhatatlan exe barátságot és szövetséget kötnek Renée-vel, és kalandos tervet eszelnek ki a gigantikus könyvgyűjtemény megmentésére.
Ro Corradin a Szicíliai étterem című regénye után egy vidám történettel tér vissza, amely női szolidaritásról, családokról, kiskutyákról mesél, amik látszólag nem felelnek, pedig valójában nagyon is beszédesek, és arról, hogyan tudják megváltoztatni a könyvek a sorsunkat.

Jolsvai András:
Barátságos arcot kérek

Mit tehet az ember, ha sürgősen pénzre van szüksége? Van, aki hajnaltól késő estig dolgozik, hogy kétszer annyit kereshessen, mint korábban. Van, aki megpróbálja behajtani kinnlevőségeit. Van, aki újítási javaslattal áll elő a munkahelyén. Van, aki külföldön élő rokonaitól kér segítséget. Van, aki zálogba csapja ékszereit. Van, aki vasat és fémet gyűjt. És van, aki a Jóistenben bízik, hátha megsegíti.

A Weisz család tagjai mindezekkel megpróbálkoznak, de az eredmény nem tűnik túlságosan biztatónak. Pedig nincs sok idejük, a pénzt mindenképpen össze kell gyűjteni, ha nem akarják, hogy családjuk egyik tagja hosszú évekre börtönbe kerüljön. Merthogy a pénz, ha nem mondtuk volna eddig, vesztegetésre kellene, hogy az igazságszolgáltatás malmai ne őröljenek fel egy ártatlanul megvádolt férfit.

Veszélyes vállalkozás az ilyesmi, különösen azoknak, akik nem járatosak ebben, akik mindeddig törvénytisztelő állampolgárokként élték életüket.
És ha ehhez még hozzátesszük, hogy a regény 1952-ben játszódik Magyarországon, ahol a diktatúra vasökle lesújt mindenkire – ártatlanokra és ártókra egyaránt –, el lehet képzelni, mennyi kalamajkában lesz része itt szerzőnek, szereplőknek, olvasóknak.
Jolsvai András a rá jellemző egyéni hangon a líraiságot finom iróniával keverve beszéli el ezt a históriát. A magyar történelem egyik legsötétebb korszakát mutatja be, amely gerincroppantó módon állította polgárait próbatétel elé, ám mégsem tudta kiölni mindenkiből a szolidaritást, a humánumot, a reményt. Jolsvai hősei kisemberek, akiket sokszor megtaposott az élet, sokszor kényszerített térdre, de a legnagyobb viharban sem vesztették el iránytűjüket, s még mindig meg tudják különböztetni a jót a rossztól.

Mark Greenside:
Segítség, francia lettem!

Bretagne az új Toszkána – csak több vajjal és almaborral.

Harminc évvel ezelőtt Mark Greenside beleszeretett Bretagne-ba. Aztán – minden józan ész ellenére – kölcsönkért pénzből vett egy százéves parasztházat egy ötszáz lelkes faluban, úgy, hogy egy szót sem tudott franciául, semmit nem értett a házakhoz, és halvány fogalma sem volt arról, hogyan boldoguljon egy teljesen idegen környezetben.
Azóta eltelt három évtized. Mark még mindig rendszeresen félreérti a franciákat, a franciák pedig még mindig türelmesen próbálják megérteni őt. Szomszédai vigyáznak rá: lefordítják a hivatalos leveleit, kijavítják a beszédét, és időről időre megmentik a kisebb-nagyobb katasztrófáktól.

A Segítség, francia lettem! szellemes, melegszívű és ismerősen emberi történet mindazoknak, akik érezték már magukat elveszettnek vagy reménytelenül kívülállónak – egészen addig a pillanatig, amíg meg nem találták a helyüket.

David Szalay:
Test

Egy, a világtól és saját magától elidegenedett férfi élete a felemelkedéstől a mélybe zuhanásig

A lecsupaszított prózában megírt, mégis mélyen megrendítő Test egy magyar származású férfi életének legfontosabb pillanatait követi végig a kamaszkorától kezdve évtizedeken keresztül – bemutatva, hogyan roppantják fokozatosan össze döntéseinek következményei.

A tizenöt éves félénk és esetlen István édesanyjával él egy csendes magyarországi lakótelepen. Új fiú a városban, aki hamarosan elszigetelődik az osztálytársaitól, és olyan eseményekbe sodródik, amelyek örökre idegenné teszik önmaga számára. Egyedüli társasága a szomszédban élő, férjezett nő, aki nagyjából egyidős az édesanyjával.

Kapcsolatuk titkos viszonnyá alakul, amelynek igazi jelentőségét István maga sem fogja fel teljesen, és végül az élete kisiklik az irányítása alól. Vitája az asszony férjével tettlegességig fajul, amelynek következtében őt teszik felelőssé a férfi haláláért. Fiatalkorúak börtönébe kerül, majd később Irakban szolgál katonaként.
Évekkel később egy biztonsági cégnél dolgozik, majd egy milliárdos angol család sofőrje lesz Londonban, ahol bejut a híresek és gazdagok világába, ám rá kell jönnie, hogy a szépség és siker mögött sokszor érzelmi üresség és veszteség rejtőzik. A siker, a szerelem és a gazdagság utáni hajszában mindent elér, amit akar – de a csúcson egy hirtelen tragédia azzal fenyegeti, hogy mindent el is veszít.
David Szalay 2025-ben Booker-díjjal kitüntetett kötete, a TEST igazán mély kérdéseket boncolgat: mi mozgatja az életünket? Mi ad neki értelmet? És mi az, ami végül tönkre teheti? A regény lényegre törő éleslátással, kérlelhetetlen pátosszal és megdöbbentő emberséggel követi nyomon, hogy változó, bizonytalan, egyre erőszakosabb világunkban milyen kitörölhetetlen hatásai vannak a feldolgozatlan traumáknak.

Taiki Raito Pym:
Cundoku

Mindenki ismer olyan irodalomkedvelőt, akinek olvasatlan könyvek is vannak a polcán. Elítélendő a könyvhalmozás? Ugyan, dehogy! Hiszen az a könyv is hozzátesz a műveltségünkhöz, érzékenységünkhöz és stílusunkhoz, amelyiket már elolvastuk, és az is, amelyiket még csak tervezzük elolvasni, de már ott van karnyújtásnyira tőlünk.

„Végül is a könyvgyűjtés olyan, mintha azt mondanánk, hogy nem tudjuk nem szeretni azt, amit még nem ismerünk. Mi a baj ezzel?” Semmi, mondják a japánok, akiknek külön szavuk is van a könyvgyűjtésre: cundoku. Négy olasz könyvimádó egy közösen választott japán álnéven (Taiki Raito Pym) ugyan szociológiai és pszichológiai szempontok alapján elemzi, hogy min alapszik a gyűjtési vágy, de azt ők is tudják, hogy könyvet gyűjteni maga a gyönyörűség. Ne érezzen emiatt senki lelkiismeret-furdalást. Te sem, kedves olvasónk!

BLOG