Minden évben lelkesen várom az ősz beköszöntét – nem bírom ezeket az egyre forróbb nyarakat –, ami valahogy mintha új energiákat is hozna magával.

És nagyon úgy tűnik, hogy a könyvkiadók is észlelik ezeket az új energiákat, ugyanis szeptemberre egy rakás izgalmasnak ígérkező újdonsággal jelentkeznek, így ezúttal is duplarészes ajánlóval érkezem (a második rész is hamarosan felkerül).

Piergiorgio Pulixi:
A Fekete Macskák Könyvesboltja

Az egykori tanár, Marzio Montecristo krimire szakosodott kis könyvesboltot nyit Cagliari belvárosában. Bár Marzio nem éppen barátságos természetű, a könyvek közé beköltöző két fekete macskának – Miss Marple-nek és Poirot-nak – köszönhetően a bolt népszerű lesz a vásárlók körében. Ráadásul a bolt törzsvendégei, a „keddi nyomozók" Marzio vezetésével nem csupán a krimiirodalom klasszikusait olvassák végig, de olykor valódi bűntények felderítésében is segédkeznek. A rendőrség ezúttal egy hidegvérű sorozatgyilkos ügyében fordul hozzájuk, és a nyomozóklub elvállalja a küldetést – annál is inkább, mert a rejtélyes „homokóra-gyilkosságokban" Marzio személyesen is érintett…

A szardíniai író krimisorozata olaszországi sikere után egész Európát meghódította, és első kötete most magyarul is olvasható.

Ann Patchett:
Whistler

Egyetlen váratlan pillanat elég ahhoz, hogy egy egész élet új megvilágításba kerüljön.

Daphne éppen a New York-i Metropolitan Múzeum kiállítótermeiben sétál a férjével, amikor észreveszi, hogy egy ősz hajú idegen követi őket. A férfi Eddie Triplett – Daphne egykori mostohaapja, aki alig több mint egy évig volt része Daphne gyerekkorának, mégis mindent megváltoztatott. Egy végzetes este azonban mindkettőjük életét más irányba terelte. Amikor most váratlanul újra találkoznak, jelen és múlt egymásba fonódik, és kiderül, hogy egy egészen rövid kapcsolat is alapjaiban tudja meghatározni két ember sorsát.

A Whistler két felnőttről szól, akik visszanéznek a saját döntéseikre és azokra a döntésekre, amelyeket mások hoztak meg helyettük. A bátorságról, az emlékezetről és azokról a látszólag apró, mégis sorsdöntő pillanatokról mesél, amelyek kijelölik az életünk irányát.
Ann Patchett a tőle megszokott finom humorral és ragyogó eleganciával mutatja meg, hogy az igazán nagyszerű történetek valóban képesek megmenteni bennünket.

Joanne Harris:
A csokoládé titka

New Yorkban, egy meleg júliusi estén, Vianne Rochas szétszórja édesanyja hamvait, majd a szeszélyes szelet követve a francia tengerpartra, Marseille felé veszi az útját. Amikor megérkezik Franciaországba, élete során először a saját kezébe veszi a jövőjét. Bájos megjelenésének köszönhetően pincérnői állást kap egy bisztróban, de tudja, hogy nem maradhat sokáig. Gyermeket vár ugyanis, és attól tart, a szülés után újra mennie kell.

Ám addig egy különc szakács, Guy Lacarriere irányításával felfedezi a főzés örömét, és a francia ételeket ízlése szerint keserédes csokoládéval és fűszerekkel megbolondítva rájön, hogy ezzel a csipetnyi varázslattal megismerheti a kis falu titkait – és végre igazi otthonra találhat.

De neki magának is van egy titka, és ez a titok veszélybe sodorhatja mindazt, amiért eddig oly keményen küzdött…

Colm Tóibín:
A Varázsló

A varázsló egy nagyívű családregény, mely fél évszázadon ível át: az első világháborútól Hitler felemelkedésén és a második világháborún át a hidegháborúig. A történet a 19. század fordulóján, egy német városban kezdődik, ahol a Thomas Mann nevű kisfiú egy konzervatív, szigorú és merev apával és egy kiszámíthatatlan, excentrikus brazil anyával igyekszik felnőni. A fiatal Mann apja elől rejtegeti művészi ambícióit, a világ elől pedig vágyait. Elbűvöli München egyik leggazdagabb, legkulturáltabb zsidó családja, és feleségül veszi lányukat. Egy olaszországi nyaraláson megpillant egy fiút a tengerparton, és megírja Halál Velencében című elbeszélését. Korának legsikeresebb regényírója, az irodalmi Nobel-díj nyertese, közszereplő, akinek magánélete zárt ajtók mögött zajlik.

A varázsló elsősorban a művész mint családapa portréja. Thomas Mann mindent megtett, hogy elszigetelje magát családjától, hogy dolgozni tudjon, a külvilág mégis folyton rátört. Rendkívüli érzékenységgel megírt regényében Colm Tóibín együttérzőn rajzolja meg a száműzött német író életét és korát, mindvégig finoman egyensúlyozva a bensőséges és a sorsfordító pillanatok között.
A regény a nemzetközi kritika kedvencévé vált. Elnyerte a rangos Folio-díjat, és felkerült többek között a The New York Times, a The Washington Post és a The Guardian év végi sikerlistáira. A kritikusok Tóibín eddigi legérettebb munkájaként emlegetik, amely mesteri módon ötvözi a történeti hűséget a mély lélektani elemzéssel.

M. R. G. Davies:
Murder by the Book – Gyilkosság a könyvesboltban

Nincs veszélyesebb a dühös olvasóknál… Különösen, ha olyasvalakit gyilkolnak meg, aki közülük való.

Amikor a Quaint könyvesbolt vezetőjét holtan találják a könyvespolcok között, az üzletben működő olvasókör négy tagja elhatározza, hogy a tettek mezejére lép. Beveti a készségeket, amelyeket kedvenc regénybeli nyomozóitól tanult. Ha valaki, hát a bűnügyi történetekért rajongók társasága tudja, hogyan leplezze le egy gyilkosság elkövetőjét. A rendőrség nyomoz ugyan, de az olvasókör tagjai is rajta vannak az ügyön…

M. R. G. Davies díjnyertes szerző első magyarul megjelenő regénye igazi csemege a krimirajongóknak. Készen állsz, hogy együtt nyomozz a könyvmolyokkal?

Ughy Szabina:
Igazi arcunk

Párkapcsolati játszmák, társadalmi elvárások, női szerepek, a családi kötelékek fojtogató, mégis megtartó hálója, véget nem érő mindennapi színjátékok, a szeretet megnyilvánulásának megannyi bonyolult formája.

Ughy Szabina novellái pillanatfelvételek az emberi kapcsolatokról: hűségről és hűtlenségről, magányról, elhallgatásokról és árulásokról, a küzdelmekről, amelyeket a négy fal között vagy épp a legzajosabb családi eseményeken vívunk egymással és önmagunkkal. Szelíd iróniával, mély empátiával és humorral kérdeznek rá, mi történik akkor, amikor lehullanak a hétköznapi szerepeinkhez viselt álarcaink. Hányszor mondunk igent, amikor nemet szeretnénk, halljuk-e egyáltalán a másikat, magunkat.

Az Igazi arcunk novellái őszintén, felszabadítóan, lélektani pontossággal mutatják be a krízisekből való kiútkeresés nehézségeit, modern életünk kihívásait, a hétköznapi túlélésért folytatott ádáz küzdelmeinket.
„Ughy Szabina nemcsak a nők kiszolgáltatottságát ábrázolja, hanem az erejüket, a bátorságukat is, amely lehetővé teszi számukra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és változtassanak, hogy megtörjenek toxikus mintázatokat vagy feloldjanak transzgenerációs tabukat.”
Tóth Yvett, Litera

Patrick Ryan:
Vadgesztenye

Egy felejthetetlen kisvárosi regény, amely két középnyugati család bensőséges életét szövi össze nemzedékeken át, a második világháborútól a huszadik század végéig.

Az ohiói Bonhomie-ban, a szövetségesek európai győzelmét követő felszabadult napokban egy lopott, szenvedélyes pillanat végérvényesen összefonja két sebzett ember, Cal Jenkins és Margaret Salt életét. Calt nem a háború sebesítette meg, hanem az, hogy nem vonulhatott be; Margaret pedig mindent megtesz, hogy elrejtse a múltját. Cal felesége, Becky különös adottsággal él: látó, aki segít a gyászolóknak kapcsolatba lépni halottaikkal. Margaret férje, Felix pedig egy haditengerészeti teherhajón szolgál, távol minden veszélytől, mígnem az asszony egy nap baljós tartalmú táviratot kap.

Később, miközben az ország a háború utáni fellendülés éveiben újjáépíti önmagát, e régi találkozás következményei visszavonhatatlanul összekötik mind a négyüket, méghozzá a legváratlanabb módokon. A modern Amerika legmeghatározóbb évtizedeinek hátterében a két család és következő nemzedékeik egyaránt arra kényszerülnek, hogy újragondolják, kik is ők, és mit tartogathat számukra a jövő.
A Vadgesztenye meghitt hangulatú mű, amelyet finom megfigyelések és az emberi lélek mély ismeretéből fakadó melegség hat át. Megrendítő történet szerelemről, veszteségről, hűségről és arról az egyetemes vágyról, hogy megtaláljuk a jót egymásban és önmagunkban. Patrick Ryan regényét az Amazon az év könyvének választotta 2025-ben, és a kortárs irodalom számos nagy alakja kitörő rajongással fogadta.

Cory Doctorow:
A nagy összeomlás

A nagy elszaródás szerzőjének új könyve rövid, provokatív kalauz arról, mi a jó, a rossz és az ostobaság a mesterséges intelligenciában, és mindabban, ahogyan beszélünk róla.

A mesterséges intelligencia (MI) példátlan hírverés közepette érkezett meg: egy olyan techipar fűtötte, amely kétségbeesetten próbálja fenntartani saját, indokolatlanul magas értékeltségét, méghozzá a végtelen pénzügyi növekedés ígéretével. Noha az MI szinte minden valós alkalmazása eddig jóval szerényebb eredményt hozott a vártnál, a piac máris több mint 16 billió dollárra becsüli a technológia jövőbeli értékét. Ennek a számnak azonban csak akkor van értelme, ha az MI a bérből élő emberi munkaerő hatalmas tömegeit váltja ki.

Ahhoz, hogy ez az „érték” igazolhatónak tűnjön, minden MI-ről szóló történetnek elkerülhetetlen, világformáló szenzációként kell megjelennie. Még a robotapokalipszisről szóló rémtörténetek is ugyanennek a stratégiának a részei: azt a célt szolgálják, hogy az MI félelmetes erejébe vetett hitet erősítsék.
Doctorow szerint létfontosságú, hogy átlássunk ezen a hírverésen, és meglássuk a valódi történetet. Nem elég megérteni, mire képes a technológia; azt is látnunk kell, kinek az érdekében és kinek a rovására működik. Ebből a nézőpontból az MI története valóban drámai: akkora befektetési buborékot hozott létre, amely már az egész világgazdaságot veszélyezteti.
A nagy összeomlás című könyvében Doctorow – ahogyan A nagy elszaródásban is tette – egyszerre mutatja meg, hogyan jutottunk ebbe a súlyos helyzetbe, és hogyan mozdulhatunk el egy olyan „MI utáni” élet felé, ahol végre az eszközök dolgoznak értünk, nem pedig mi őértük.

Eowyn Ivey:
Fekete erdő, kék ég

Birdie egyedül neveli a lányát, Emaleent egy alaszkai országút menti fogadóban, ahol pincérnőként dolgozik. Arthur Neilsen, a halk szavú, sebhelyes fiatalember – aki csak az évszakok váltakozásakor bukkan fel az emberek között – egyszer megtalálja és hazaviszi Emaleent, miután a kislány eltévedt az erdőben. A legtöbben kerülik Arthurt, Birdie azonban észrevétlenül beleszeret a férfiba. Környezetük tiltakozása ellenére Birdie a férfi eldugott hegyi kunyhójába költözik Emaleennel, a Wolverine folyó túlsó partjára.

Ezután hármasban élnek a hatalmas, fekete erdőben, távol a civilizációtól. Eleinte minden idillinek tűnik, azonban Birdie hamar ráébred, hogy Arthur sokkal titokzatosabb és veszélyesebb, mint képzelte, és hogy az alaszkai vadonhoz hasonlóan az ő tündérmeséjük legalább olyan sötét, mint amilyen gyönyörű.

A Fekete erdő, kék ég egy anya és a lánya élet-halál harcáról és a vad élet csábításáról szól – arról, mit nyerhetünk vele, és milyen árat kell fizetnünk érte.
Ez a baljós, sötét tündérmese tökéletes választás a mágikus realizmus rajongónak, és azoknak, akik szeretik az újramesélt történeteket, valamint szeretnek mítoszokat és népmesei motívumokat felfedezni egy történetben.

I Onhva:
A Hvavoltang éjszakai cukrászda

A huszonhét éves Jonhva pékséget örököl a nagyanyjától, akinek a végrendeletében két kikötés szerepel: Jonhvának legalább egy hónapig kell üzemeltetnie az üzletet, és csak este tíz óra és éjfél között tarthat nyitva.

Jonhva eleinte habozik, végül mégis elfogadja a feltételeket, abban reménykedve, hogy a pékség vezetése segít majd neki végre megérteni az idős asszonyt ennyi év után.
Jonhva hamarosan rájön, hogy a „virághold templom” jelentésű Hvavoltang nem egy szokványos üzlet. A késő éjszaka érkező vendégei valójában szellemek, akiknek még van valami tennivalójuk, mielőtt újjászületnének. Olyan édességre vágynak, aminek nagy jelentősége volt a földi életük során.

Miután a fiatal nő megtudja a vendégéitől, hogy milyen édességre van szükségük, az üzlet fekete macskájával együtt segít nekik abban, hogy végső megnyugvást találjanak. Eközben előtte is lassan feltárulnak saját családja titkai.

Naomi Ishiguro:
Félhold árvái

Az élet meglehetősen nehéz Esőárnyék Városban, ahol a nélkülözés és a korrupció hatja át a mindennapokat, a helyieket pedig a Szerencsés Varjak nevű bűnszövetkezet tagjai terrorizálják. Itt él a három testvér: Tosiko, Dzsun és Mei, a lelküket a vér kötelékénél erősebb szeretet fonja össze. A törvényekre fittyet hányó fiatalok bosszút esküdtek a Szerencsés Varjak bandavezére ellen, a férfi ugyanis hidegvérrel megölte az őket felnevelő nagynénjüket.

Amikor Tosiko elrabolja a vezér sárkánygyöngyét, rádöbben, hogy annak varázserejével addig elképzelhetetlen dolgokra is képes.

Ám a tettével nemcsak az egész banda haragját vonja magára, hanem a szigetet irányító császárnő fiának a figyelmét is. Az ifjú trónörökös különleges képességgel rendelkezik: látja a világukat benépesítő, állatalakba bújt napszellemeket. Emberek és napszellemek, gyerekek és sárkányok fognak össze, hogy megvédjék az otthonukat, és leszámoljanak az őket elnyomó erőkkel.
Naomi Ishiguro, az irodalmi Nobel-díjas édesapja árnyékából kilépve írta meg a Studio Ghiblit és az animéket megidéző, a japán folklórból merítő fantasyjét.