Most, hogy nem csak naptárilag, hanem időjárásilag is beköszöntött a hivatalos, nagybetűs 🍄🍂 ŐSZ🍁🍄‍🟫, meg is hoztam a szeptemberi könyvújdonságok második kupacát, amely finoman szólva is ropppppant ígéretes.

(Az első részt »itt« találod.)

Virginia Evans:
A levélíró

Megrendítő, mély történet a családi kapcsolatokról, megbocsátásról és az írott szó erejéről – életünk számvetéséről és az új kezdet mindenkori lehetőségéről

A hetvenes éveiben járó Sybil Van Antwerp egész életében levelek segítségével próbálta megérteni a világot és a benne elfoglalt helyét. A nyugdíjas jogásznő élete kiszámítható ritmusban zajlik: kétnaponta leül az íróasztalához, és írni kezd – a gyermekeinek, a barátnőinek, az orvosának, a kedvenc szerzőinek, a pártfogoltjainak vagy olykor csak az íróasztalfiókjának… Levelei egyszerre tükrözik a hétköznapok kicsinyes gondjait és az idős emberek végtelen bölcsességét, és ahogy a múlt és a jelen történetszálait apránként hálóba fonják, úgy rajzolódik ki előttünk egy rendkívüli asszony életútja, személyisége. Van azonban egy olyan levél, amelyet Sybil egyszerűen nem bír elküldeni, és amely az élete legsötétebb időszakához kapcsolódik.

Ahhoz, hogy fel tudja adni, előbb szembe kell néznie a múltjával, és fel kell oldoznia önmagát…
A levélíró számos rangos díjat és elismerést kapott, elnyerte többek között a 2026-os Women's Prize for Fiction díjat, valamint az első könyves szerzők között kiosztott Pen/Hemingway Díjat.

Eliette Abécassis:
Válás francia módra

„A feleségem őrült. Azt hiszem, meg akar gyilkolni" – állítja a sebész Antoine egykori szerelméről, az író Margaux-ról. Ők ketten nemcsak hogy szerették egymást, de két közös gyerekük is született. Idővel azonban elválnak, és a gyerekek felügyeleti joga miatt harcolnak. Hiába szólal meg a férj, a feleség, a fiuk, a lányuk, a két anyós, a feleség könyvkiadójának vezetője, a férj új felesége és mások: minél több tanúvallomás hangzik el, annál inkább elkerüli a figyelmüket és a figyelmünket az igazság.

Éliette Abécassis mesterien szövi a szálakat, ennek köszönhetően nem tudhatjuk, ki a hűtlen, ki használja fel a gyerekeket a céljaihoz, ki sző összeesküvést az anyjával, ki birtokolja a szimbolikus, és ki a pénzügyi hatalmat, ki a hóhér, és ki az áldozat. A tanúvallomások ellentmondanak egymásnak. Mindenki véleménye, nézőpontja hitelesnek tűnik, mégis: semmi sem illik össze a szétesett család kirakósában.

Martina Hefter:
Jó reggelt, hogy vagy?

Egy élet, két élesen elváló világ. Juno táncos és előadóművész, aki nappal férjét, Jupitert ápolja, éjszakánként pedig a kijelző kék fénye mellett romantikus csalókkal cseveg online. Tudja, milyen veszélyt jelentenek ezek a férfiak, mégsem képes ellenállni a mámorító szabadságnak, amit ezek a beszélgetések nyújtanak – annak, hogy itt más lehet, mint a valóságban. Játszadozik a hazug férfiakkal, és a digitális maszk mögött maga is hazudozóvá válik. De vajon nem önmagunkat csapjuk-e be leginkább, amikor másoknak hazudunk? Amikor belefut Owen_Wilson223-ba, valódi nevén Benuba, váratlanul erős kötelék szövődik közöttük, és fokozatosan egyre többet árulnak el egymásnak önmagukról.

Hol húzódik a határ tettetés és valóság, hazugság és őszinteség között? Mi történik, amikor két ember, aki addig szerepet játszott, elkezd őszintén beszélgetni egymással? Martina Hefter sodró lendületű regénye könnyed, mégis elgondolkodtató formában szól az intimitás és a szerelem iránti vágyról.

Paul Murray:
A méhcsípés

A Barnes család évtizedeken át virágzó Volkswagen-kereskedését a bezárás réme fenyegeti a Dublintól kétórányira fekvő kisvárosban. Mindenkire hatással van az elhatalmasodó gazdasági recesszió miatt elkerülhetetlennek látszó változás. Dickie, a lassanként felőrlődő cégtulajdonos, családapa és Imelda, a nem olyan rég még nagy lábon élő feleség házassága romokban, az érettségire és a továbbtanulásra készülő nagylány, Cass jövője bizonytalan, a kamasz fiú, PJ meg attól retteg, hogy a szülei bentlakásos iskolába fogják adni. Ha az egykori cégalapító, a Portugáliába visszavonult nagypapa, Maurice Barnes nem segít, a dolgok rövid időn belül még rosszabbra fordulnak.

Paul Murray eredetileg 2023-ban közreadott regénye, A méhcsípés sokszólamú modern próza (minden szereplője más és más elbeszélői eljárással jut benne szóhoz), és a múlt sokféle rétegéhez nyúl vissza, írója a cselekményt mesteri módon, a klasszikusokra jellemző váratlan fordulatokkal görgeti. De vajon tényleg a szeretet lesz-e az a tényező, ami kimenti szorult helyzetéből ezt a kátyúba ragadt, számunkra is annyira ismerős világot?

Belle Burden:
Idegenek

Húszévnyi házasság, három gyerek, lakás New Yorkban, nyaraló az óceán partján – maga az amerikai álom. Aztán ez az álom minden előjel nélkül darabjaira hullik: Belle Burdennel közli a férje, hogy elhagyja. Egyetlen éjszaka leforgása alatt az addig megbízhatónak vélt társ hirtelen idegenné válik, aki úgy lép ki a közös életből, mint egy színész, aki egyszerűen leveti a jelmezét.

Az Idegenekben Burden nemcsak azt meséli el, hogyan omlik össze pillanatok alatt a kívülről makulátlannak tűnő házasság, hanem azt is, mi zajlott a mélyben – hatalmi, érzelmi és társadalmi szinten. Ahogy újraolvassa saját történetét, a visszafogott, alkalmazkodó feleségből lassan egy bátrabb, a hangját hallatni kész nő lesz, aki nem hajlandó lemondani sem önmagáról, sem a szerelemről.
Az Idegenek fájdalmas, mégis felszabadító memoár, amely nők százezreinek segít jobban rálátni önmagukra és a kapcsolataikra.

Nathan Hill:
Wellness

1993 telén két egyetemista – a vagyonos családból származó Elizabeth Augustine és a kansasi prériről elindult Jack Baker – egy szűk chicagói utcában, két szemközti épület ugyanazon szintjén lakik. Így óhatatlanul tanúi egymás hétköznapjainak, az elkerülhetetlen leskelődés pedig rövid időn belül plátói szerelemre gyújtja őket. Amikor végre találkoznak, megkönnyebbülten ismerik fel a hasonlóságukat, és a legteljesebb módon élik át, hogy a sors a mesebeli szerelmespároknak kijáró mesebeli boldogsággal ajándékozta meg őket. Eltelik azonban húszegynéhány év, és az örökre szóló, de elkészülni soha nem akaró családi otthon tervezgetése közben azzal kell szembesülniük, hogy a kapcsolatukat egykor tápláló tűz kihunyt.

Nathan Hill második regényében nemcsak annak ered utána, hogy feltámasztható-e a szenvedély a házasélet rutinjainak szorításában, de a modern nagyvárosi élet számtalan területére is elkalauzolja olvasóját: a gyerekneveléstől az „amerikai álom" útvesztőin át a közösségi oldalakat irányító algoritmusokig; a házastársi szolidaritástól a kép elbeszélő jellegén át az emberi jóllétig. Eközben egyetlen pillanatra sem engedi elfelejteni: a Wellness hamisítatlan széppróza, egyszerre a legnemesebb és legolvasmányosabb fajtából.

Kevin Barry:
Bohane városa

Valamikor negyven év múlva, a jövőben.

Írország nyugati partján fekszik Bohane – egy valaha virágzó város, amely mára a hanyatlás, az erőszak és a klánháborúk színtere lett. Vannak még elegáns negyedei, ám az igazi élet Smoketown sikátoraiban, az Északi Magastelep toronyházai között és a Nagy Semmi kietlen lápvidékén lüktet.

Bohane-t évtizedek óta a keresztapa, Logan Hartnett, a Hartnett Fancy banda kifinomult és könyörtelen vezére tartja kézben. A városban azonban változik a széljárás. Régi vetélytársa visszatért. Emberei egyre merészebben önállósodnak. Felesége pedig azt akarja, hogy hagyjon fel végre ezzel az élettel, és kezdjen újra mindent. És ott van még a háttérből irányító anyja is…

Kevin Barry első regénye egyszerre gengszterballada, jövőbeli városmítosz és nyelvi akrobatika: a film noir sötét ragyogását, a képregények vad energiáját, a kelta mondavilág örökségét, a fado és a kalipszó ritmusát egyetlen, ellenállhatatlanul különös, semmihez sem hasonlító vad, humoros, sötét és lírai látomássá gyúrja – a kitalált város úgy elevenedik meg, mintha mindig is létezett volna.
A regényt Kollárik Péter bravúros műfordítása kelti életre. Lenyűgöző nyelvi leleményei, ritmusérzéke és a szleng iránti kivételes érzékenysége minden mondatban tetten érhető, miközben munkája megőrzi az eredeti mű karakterét és lendületét. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az olvasó az idei év egyik legkiemelkedőbb műfordítását tartja a kezében.

Han Kang:
A fehér könyv

A fehér könyv lírai elmélkedés az emlékezetről, a veszteségről és a gyászról. A névtelenül maradó, de számtalan részletből azonosítható elbeszélő a fehér szín körbejárásával egy sor tárgyról és természeti jelenségről – a hóról, a sóról, a kockacukorról, a pólyákról, a rizsről, a halotti lepelről és megannyi másról – osztja meg apró, pillanatképekhez hasonlító benyomásait.

Miközben Han Kang prózája gyakran töredékesnek hat, a könyv végigmond egy nagy történetet is: a születése után alig néhány órával elhunyt nővér parányi életét és tragikus halálát. Ezeken a kicsire fogott írásokon keresztül a szerző azt meséli el, hogyan alakítja a veszteség az identitást, hogyan válhatnak a hétköznapi tárgyak a gyász és a gyengédség hordozóivá, és miképpen változik az eredendően fehér világ előbb színessé, majd feketévé.

Az életműsorozat magyarul most megjelenő darabját Han Kang 2016-ban, nyolc évvel az irodalmi Nobel-díj elnyerése előtt publikálta. A fehér könyv egész írásművészetének emblematikus összefoglalása – ily módon kezdő és haladó Han Kang-olvasóknak egyaránt megkerülhetetlen olvasmány.

Aro Sáinz de la Maza:
Gaudí hóhéra

Egy brutális gyilkos, aki holttestekkel árasztja el Barcelonát. És egy elszánt nyomozó, aki versenyt fut az idővel… Gaudí ikonikus La Pedrera épületének homlokzatán egy lángoló holttest lóg, alig néhány nappal a Sagrada Família pápai felszentelése előtt. Amikor a nyomozók zsákutcába jutnak, Milo Malart felügyelőt hívják segítségül – akit korábban egy fegyelmi eljárás miatt eltávolítottak a szolgálatból. A bizonyítékok elemzése után Milo gyanítja, hogy egy sorozatgyilkossal állnak szemben, akinek a bosszúja még csak most kezdődött. A feltevései eleinte hitetlenséget és elutasítást váltanak ki a gyilkossági csoportban, de az egymást követő új, szörnyű bűncselekmények nemsokára beteljesítik a legrosszabb rémálmaikat is… A regényből Árnyak városa címmel készült minisorozat a Netflixen.

Percival Everett:
Törölve

Thelonius „Monk” Ellison legújabb kéziratát sorra utasítják vissza a kiadók. Ügynöke arra biztatja, felejtse el a hivatkozásokkal teli okoskodó regényeket, és írjon valami ütőset „a feketék életéről”. Monk viszolyog a sablonos „fekete” könyvektől, amelyek pusztán megerősítik a rasszista előítéleteket, álnéven mégis összedob egy fanyar paródiát. Nagy megdöbbenésére azonnal kiadják és az egekig magasztalják. Hogy finanszírozza beteg édesanyja ellátását, morális aggályai ellenére magára veszi a börtönből szabadult sztárszerző szerepét. Közben szerelmi élete romokban, családja széthullóban, néhány régen őrzött levél pedig megdöbbentő titkokat tár fel halott apjáról. Monk fejében egyre több kérdés kavarog, és szinte már vágyik a lelepleződésre – de vajon hogyan ér véget a színjáték?

A Törölve kegyetlen szatíra és megkapó családi dráma, amely éles humorral világít rá a társadalom és a kultúra mélyéig hatoló rasszizmusra.
„Magányos voltam, dühösebb, mint hosszú ideje bármikor, dühösebb, mint amikor fiatalon dühöngtem, de most gazdagon tettem ugyanezt. Rájöttem, mennyivel könnyebb dühösnek lenni, ha az ember gazdag.”

Voloncs Attila:
A bűvölők

Egy székely kisváros a 2020-as években: a líceum fiatal, balos tanára meghívja magához vendégségbe az önképzőkör tagjait. Mátyás mellett ott van informatikus felesége, Blanka, de vendégük lesz régi barátjuk, a sebzett és sebezni képes Martinovics Khája is. Régi emlékek, elfojtott ellentétek és alkalmi szövetségek szelik át a késő húszas éveikben járó értelmiségiek életét éppen úgy, mint a magukat müderriszeknek nevező, érettségi előtt álló diákok világát. A felnőttek és a kamaszok egymást megbűvölve próbálják fenntartani kényes egyensúlyukat a háttérben ólálkodó és mindenkire másmilyen veszélyt jelentő összeomlástól. Voloncs Attila precíz és lendületes regénye végtelenül kíméletlen és megejtően empatikus emlékezetes karaktereivel éppen úgy, mint a közös valóságunkkal.