10 könyvújdonság szeptemberre (2025) – 1. rész
Talán én lepődtem meg a legjobban, hogy mennyi meglepetést tartogat a szeptember a könyvújdonságok terén (is), amikor leültem, hogy elkezdjem összeállítani az ajánlót. Így esett, hogy ismét duplarészes könyvújdonság-ajánlóval érkezem az első őszi hónapban.
És fel is merül rögtön a kérdés, hogy melyik könyvmoly ne szeretne könyvekről szóló könyveket olvasni? Na, ugye hogy… Szóval vannak itt könyves történetek – annyit már most elárulok, hogy a második részben is lesz ilyesmi –, léleksimogató sztorik és gondolatébresztő kötetek is.
Hamarosan pedig érkezem a válogatás második részével, ami hasonló izgalmakat tartogat… most azonban lássuk az irodalmi csemegéket!
Elif Shafak:
Folyók vannak az égben
Elif Shafak új regényének központi motívuma a víz. Egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig.
A regény monumentális tabló: a vízcsepp révén összekapcsolódik múlt és jelen: az asszír uralkodótól, Assurbanipaltól indulva a viktoriánus Londonban élő polihisztor, Arthur Smyth életén át a huszonegyedik századi jazidi kislányig, Narinig követjük a víz útját. Shafak több szálon futó meséje a vízcsepp perspektívájából láttatja az emberiség történetét, köti össze a politikát, a kultúrát és a jelenkor legszorongatóbb kérdését, a fenyegető klímakatasztrófát.
-
A Folyók vannak az égben azonban nem a rettegésről szól. Shafak azt mutatja meg, hogy a víz nemcsak természeti erő, hanem az emberiség állandó társa is, amely végigkíséri az irodalom és a kultúra történetét az özönvíz epikus meséjétől a Gilgamesen át napjainkig, s amely az idő folytonosságára és az ősök közelségére is emlékeztet minket.
Douglas Westerbeke:
A könyvlabirintus vándora
1885, Párizs. Aubry Tourvel, a lobbanékony természetű kilencéves kislány az iskolából hazafelé menet egy különös, fából készült labdaféleségre bukkan. Átgurítja a szomszéd udvarba, azonban nemsokára a hátizsákjában találja meg. Újra és újra megpróbál megszabadulni tőle, de a labda valami csoda folytán minduntalan visszakerül hozzá.
Este a vacsoraasztalnál Aubry váratlanul rosszul lesz. Szüleivel elindulnak az orvoshoz, és ahogy egyre távolodnak az otthonuktól, a kislány állapota meglepetésszerűen javulni kezd. Ekkor még nem sejti, hogy ez a kezdete élethosszig tartó vándorlásának. A rejtélyes betegség ugyanis nem engedi, hogy néhány napnál tovább megmaradjon bárhol is, vagy visszatérjen azokra a helyekre, ahol korábban már járt.
-
A Szahara dűnéitől a Himalája hófödte csúcsain át a dzsungelig, egy párizsi udvar feneketlen kútjától egy végtelen föld alatti könyvtárig követjük Aubry magányos bolyongását, miközben próbál végre otthonra találni. De minél messzebbre jut, és minél kétségbeesettebben próbál kapcsolódni másokhoz, annál inkább ráébred arra, hogy nem a cél, hanem az út tesz minket azzá, akik vagyunk.
Janne Teller:
Büszke vagy rám, Joanna?
Egy véletlen párizsi találkozás egy dán ENSZ-diplomatát kétségbeesett kutatásra indít, hogy kiderítse az igazságot lánya, Joanna néhány évvel ezelőtti, egy közel-keleti békedemonstráció során történt tragikus haláláról. Most egy magányos virginiai halászkunyhóban áll, és fegyvert szegez a férfira, aki talán az egészről tehet.
Lőjön vagy ne lőjön?
Van-e igazsága a halottaknak? Mihez kezdjen az ember egy olyan igazságtalansággal, amit igazságnak neveznek vagy „ami igaz, és mégsem lehet kimondani?” Jóvá tehet egy igazságtalanságot egy másik igazságtalanság?
És ha nem, mit tegyen?
-
A Büszke vagy rám, Joanna? egyszerre időtlen és aktuális. Egy regény idealizmusról, politikáról, szerelemről és hatalommal való visszaélésről. Bosszúról, igazságosságról és igazságtalanságról.
Annie Ernaux:
A szégyen
„Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös viszonyítási pont maradt egész életében. A regény feltárja a rettenetes esemény okait és következményeit: a kislány eltávolodását a valóságtól és az állandó szégyenérzetet. Az 1997-ben írt A szégyen felidézi a szerző korábban megjelent műveiből ismert érzékeny, okos lány gyermekkorát a normandiai kisvárosban és a katolikus magániskolában, és azt a pillanatot, amelytől kezdve kívülállóként tekintett magára abban a világban.
Hattie Williams:
Keserédes
Hattie Williams lenyűgöző és megindító első regényében egy könyvkiadó ifjú PR-osa mindent felemésztő, szenvedélyes viszonyba bonyolódik az általa bálványozott íróval, és megtanulja, hogy az, amit a legjobban szeretünk, olykor ízekre szed bennünket.
Charlie huszonhárom éves, szingli, és nemrég vették föl PR-asszisztensnek London egyik vezető független könyvkiadójához. Richard Aveling ötvenhat éves, nős, és nemzedékének meghatározó írója. Charlie régóta bálványozza a híres és rendkívül sármos Richardot, akinek műveiért a hét éve elhunyt édesanyja is rajongott. A mindent felemésztő, bűnös viszonyukat azonban titkolnia kell mindazok elől, akiket szeret.
-
Hamar eljön az idő, amikor a lány már el sem tudja képzelni az életét Richard nélkül, és a kelleténél később érti meg, hogy ha elveszíti a férfit, nemcsak a kapcsolatuk fog tönkremenni, hanem ő maga is.
A Keserédes gyengéden, szívbe markolóan és „testközelből” járja körül a hatalmi viszonyok és a sebezhetőség témakörét, valamint azt a kérdést, hogy mit jelent szeretni egy másik embert, és mit jelent szeretni önmagunkat.
Cyril Gely:
Szohó mester utolsó teája
A szakékészítő családból származó Ibukinak hamarosan át kell vennie apjától a nyolc emberöltő óta működtetett szeszfőzdét. A lány viszont más életről álmodik: szamuráj szeretne lenni. A sorsa elől menekülve, női mivoltát feladva hosszú útra indul Japánon keresztül, hogy a legendás szamuráj, Szohó Akira tanítványául szegődjön.
Szohó mester húsz éve nem vett kardot a kezébe, a véres csatamezők helyett inkább a cseresznyefák törékeny virágait csodálja, és a teázás örömének él. Ibukival való találkozása egyszerre fájdalmas és üdítő. Rezignált bölcsességéből kizökkenti a lány naiv, mégis csodálatra méltó lelkesedése, ahogy Ibukinak is szembesülnie kell álmai és a valóság különbözőségével.
-
Cyril Gely kisregénye költőien szép utazás a 19. századi, Meidzsi-kori Japánba, ahol minden átalakulóban van, csak a fecskék suhannak megszokott röptükkel, a fák borulnak virágba minden tavasszal, és a teaszedőnők éneke csendül fel újra meg újra.
Fábián Tamás:
Bravúros mutatványok, amiket senki se látott
Az írás véresen komoly dolog, akár halálos is lehet. Egy regény képes megváltoztatni az életünket, főleg, ha még nincs kész, és meg kell találnunk a hiányzó zárófejezetet. Újrakezdeni sosem késő, legyen szó barátságról, családi viszonyokról vagy a lelkünk mélyén eltemetett, mindent szétfeszítő alkotási vágyról. A kérdés, hogy szembe merünk-e nézni legfélelmetesebb démonainkkal, és megpróbáljuk-e átugrani legalább a saját árnyékunkat.
-
A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott szereplői fiatalok, de már felnőttek.Vidékiek és budapestiek. Egy romlott hatalom vazallusai, illetve a rendszer kérlelhetetlen kritikusai. Miközben a szakadék felé száguld a világ, és a Föld felforrósodása egyre nagyobb kihívás elé állítja lakóit, a problémáink többnyire mégis változatlanok maradtak: fel merünk hívni valakit, akit elsodort mellőlünk az élet? Tudunk bocsánatot kérni, és még inkább:
Heather Webber:
Kuriózumok kávézója
Egy rejtélyes levél.
Egy elfogadott állásajánlat.
És esély a továbblépésre.
Ava Harrison egy hónappal volt barátja tragikus halála után egy furcsa álláshirdetést tartalmazó levelet kap: „Gondozót keresünk egy bogaras öregúr, és elkényeztetett, igazi szörnyeteg nősténymacskája mellé.” Ava úgy érzi, kísértet van a dologban, de az alabamai Driftwoodban betöltendő állás kivételes lehetőségnek ígérkezik arra, hogy új életet kezdjen. Normális életet.
-
Maggie Mae Brightwell látszólag óriási energiával vezeti a Szarkát, a driftwoodi kávézót, ami egyben kuriózumok boltja is. A derűs felszín alatt azonban ott rejtőzik a fájdalmas valóság… Az állandó elfoglaltság a legjobb módja annak, hogy elterelje Maggie figyelmét anyja elvesztéséről, és idősödő apja miatti aggodalmairól.
Ava és Maggie hamar ráébrednek, hogy rokonlelkek, hiszen mindkettejüket kísérti valami – ám el kell engedniük a múltat, hogy továbbléphessenek. Olykor ugyanis a hullámok olyan helyre sodornak minket, ahová valójában tartozunk.
Andrea Wulf:
Lázadó szellemek
Jéna, 1790-es évek. Forradalom. Az álmos német egyetemi városban nem katonák, politikusok, népvezérek lázadnak, hanem költők, drámaírók, filozófusok és tudósok. A jénai irodalmi élet vezéralakja Caroline, egy lenyűgözően szabad szellemű nő.
Andrea Wulf Lázadó szellemek című könyve Goethe, Schiller, Novalis, Humboldt, Fichte, Schelling és a Schlegel testvérek történetét eleveníti meg szerelmeiken, radikális vitáikon, sikereiken és veszteségeiken keresztül. Wulf láttató erővel kelti életre a máig ható gondolkodókat, az irodalom- és tudománytörténet hőseit, vágyaikat, árulásaikat, akarnokságukat vagy éppen törékenységüket.
A kötet határozott állásfoglalás amellett, hogy a világot a szabad gondolkodás viszi előre.
Moira Macdonald:
És boldogan éltek
Egy jóképű könyvesboltos, egy eltévedt levél… és rengeteg bonyodalom.
April, az okos, szellemes, ám magányosan éldegélő lány egy nap a tettek mezejére lép: névtelen levelet hagy egy könyvben Westley-nek, egy elragadó seattle-i könyvesbolt eladójának, akiről csak annyit tud, hogy szelíd a mosolya, és jól áll neki a flaneling. Egy véletlennek köszönhetően azonban Laura, az elfoglalt, egyedülálló anya találja meg az üzenetet, és azt hiszi, Westley hagyta ott neki. Egy jóképű férfi, aki ráadásul szereti a könyveket. Kis barátnői rábeszélésre Laura úgy dönt, válaszol a levélre.
-
Eközben az egyébként sem az éleslátásáról ismert Westley figyelmét túlságosan is elvonja a boltban forgatott film és a benne felszabaduló színészi ambíció, hogy észrevegye a két nő bármelyikét is. Ám April és Laura közben továbbra is írják a leveleket, és hármójuk története egyre csak bonyolódik. Vajon a boldog befejezés is ott lapul számukra a sorok között?
Nem elég a történetekből?
Mutatom a további lehetőségeket:
