10 könyvújdonság szeptemberre (2025) – 2. rész
Ahogy ígértem az előző ajánlóban, meg is hoztam az újabb adag szeptemberi könyvújdonságot – hiszen vérbeli könyvmolyként hitvallásom, hogy könyvekből sosem elég. (Azért a könyvespolcom meg a pénztárcám meglehet, hogy másképp vélekedik erről.)
Nagyot nem spoilerezek azzal – lévén a borítóképen is rajta van –, ha elmondom, hogy ezúttal is került a válogatásba egyebek mellett egy könyvesboltos kötet, de akad itt szerencsére macska is, izgalmas történelmi regény, vadregényes skandináv erdőségek, mágia, na meg mindenféle egzisztenciális kérdéseket feszegető témák.
Nem is húzom tovább az időt, lássuk a könyveket!
Ruth Shaw:
Könyvesbolt a világ végén
Új-Zéland délnyugati sarkában, a festői szépségű Manapouriban áll a Három Kicsiny Könyvesbolt. A környék mára híres látványosságát a legkülönfélébb emberek keresik fel, hogy választ kapjanak legkülönfélébb kérdéseikre, a tulajdonos, Ruth pedig páratlan érzékkel választja ki számukra a könyveket, és miközben meghallgatja élettörténeteiket, saját különleges életútja is feltárul.
Miért hagyja hátra valaki a biztonságot jelentő családot, az otthon melegét, miért keres kalandokat ismeretlen, veszélyes vizeken? Hogyan válik egy született világutazó könyvesbolt-tulajdonossá a világ végén? Hogyan lesz belőle segítő gyakran megrázó tapasztalatait követően? Miféle emberekkel találkozik hihetetlen utazásai során?
-
Ruth Shaw első könyve magával ragadó, szórakoztató, néha szívet tépő memoár; egy kalandos, nem szokványos élettörténet fordulatos elbeszélése: igaz történet útkeresésről és hazatalálásról.
Nick Bradley:
Macska a városban
Tokióban – a világ egyik legnagyobb metropoliszában – egy kóbor macska bolyong a sikátorokban. Útja során finoman megérinti egyes városlakók egymástól látszólag teljesen független életét, és ezáltal meglepő módokon kapcsolja össze a sorsukat. A város azonban folyamatosan változik. A macska lassan a peremvidékre szorul, ahol különös idegenekkel találkozik: egy hajléktalannal, aki egy omladozó szállodában húzza meg magát, egy magányos remetével, aki retteg elhagyni a házát, és egy kisbolt dolgozójával, aki a szerelmet keresi.
Miközben a macska Tokió lakóit kerülgeti, minden lépésével közelebb hozza őket egymáshoz.
Czakó Zsófia:
Távoli rokonok
Az előszobaajtó tárva-nyitva, a függönyök frissen mosva, a járólapon szétterül a napfény. Margit súrol. Vízbe mártja a rongyot, kicsavarja, majd erős mozdulatokkal dörzsöli a csillogó járólapot.
Aztán valami történik. Valahol éppen most lesz piszkos valami. De mi? És hol? Margit vár, figyel. Mintha hallaná is, ahogyan a kosz a tiszta felületre rátelepszik. Megfordul. Kiönti a szennyes vizet. A cipőket elsodorja az ár, a bejárati ajtót becsapja a szél. Margit a koszos ronggyal törölgetni kezdi a tiszta ablakot. Minden egyre zavarosabb.
Mi történik Margittal? Mit keres a lánya a tévében? De mégis, hogy hívják azt a lányt, és honnan olyan ismerős neki?
-
A felejtéssel küzdő Margit egyre távolabb kerül a családjától. Egész életében takarított és spórolt. Janka, a lánya, folyton feleslegesen vásárol, az unokája önsegítő foglalkozásokra jár, és nem veszi fel a telefont, ha az anyja hívja.
Egyáltalán, mennyit ért egymás életéből ez a három generáció?
Morgan Talty:
Tűzfészek
A mai őslakos irodalom hangvétele és témái egészen mások, mint amire ifjúságunk „indiánkönyveiből” emlékszünk.
Charles nem tagja a törzsnek, ezért nem élhet a rezervátum területén. A folyó mellett lakik, a túlpart már a maine-i Penobscot Rezervátum területe. Áll ott egy ház, amire Charles rálát a verandájáról. Abban a házban él a lánya, Elizabeth. De Elizabethnek fogalma sincs arról, hogy Charles az apja. A férfi az évek során csak egy-egy pillantást tud vetni Elizabethre: először, amikor hazahozzák a kórházból. Néha hosszú évekre szem elől veszti. A lánya mostanra húszéves is elmúlt, és Charles nem hajlandó tovább titkolózni.
De Elizabeth kíváncsi-e egyáltalán az igazságra? Ki az igazság birtokosa? Mikor vagyunk tekintettel a másikra: ha hallgatunk, vagy ha beszélünk?
Hipp Katalin:
Acélpillangó
Snéringer Janka kivételes lány, aki egy nehéz korszakban, az ötvenes évek Magyarországán próbál boldogulni és boldogan élni. Friss jogi diplomájával a zsebében tér haza szülőfalujába, de rendszeridegenként nem kap végzettségének megfelelő állást. Ám az öntudatos – és feltűnően csinos – lány nem keseredik el. A munkában való kiteljesedésen túl meg akarja találni a szerelmet, ugyanakkor függetlenséget szeretne, önállóságot és szabadságot – ezek a vágyak 1957-ben egy nő számára szinte elérhetetlennek tűnnek. Janka azonban maga mögött hagyja a múltat, és egy szál bőrönddel felszáll a vonatra: azt reméli, Budapesten vár rá az a jövő, amit élni akar. A történelem viharai, a társadalmi korlátok és áthághatatlannak hitt férfi-nő szerepek között kiteljesedhet-e egy határozott, önmaga elképzeléseihez ragaszkodó nő?
-
A kiváló elbeszélő képességgel rendelkező Hipp Katalin bemutatkozó regényében finoman sodorja össze az 56-os forradalom után játszódó történet szálait, egy lány önmagára találásának folyamatát, egy bűneset felderítésének izgalmát és a szerelem megélésének pillanatait.
Han Kang:
Nem válunk szét
Az írónő Kjongha lelki és szakmai problémákkal küzd, mikor régi barátnője súlyosan megsérül. Inszon a kórházban arra kéri, utazzon el csedzsui otthonába, és gondoskodjon a madaráról. A főhős azonban óriási hóviharba keveredik, és a mindent fagyba burkoló hókristályok összemossák a múltat a jelennel, a valóságot az illúzióval. Élve találja még Kjongha a madarat, mire eljut barátnője házába? Viszontláthatja Inszon a barátnőjét?
-
A líraian lüktető mű nemcsak a lélek törékenységét, hanem a történelem igazságait is kutatja: az 1948-as csedzsui mészárlás áldozatainak állít emléket. Az Inszon szekrényében felhalmozott cikkeket böngészve Kjongha előtt feltárul a bűntudattal, reménnyel és veszteséggel teli múlt, s az áldozatok egymás mellé állított fekete fatörzsekként jelennek meg előtte. „Nem válunk szét" – ez lesz a címe legújabb művének, ha egyszer elkészül.
Mécs Anna:
Rutin
Mécs Anna új regényének lapjain egy teherbeesés küzdelmét követhetjük végig, míg a történet másik szála a már megszületett babával töltött mindennapokról tudósít. A harmincas éveiben járó Borinak nemcsak teste kitettségével kell nap mint nap megharcolnia az orvosi vizsgálatok és beavatkozások útvesztőjében, de kapcsolatainak újrarendeződésével is. A szüleinek való megfeleléssel, a kéretlen tanácsokkal, házasságának feszültségeivel.
A Rutin bölcs és szarkasztikus humorral, kendőzetlenül viszi színre, mennyire központi és feszültségekkel teli téma egy harmincas nő baráti körében a gyerekvállalás, és hogy hogyan lehetséges szelíden, de kérlelhetetlenül leválni a családról, ha az ember maga is családot szeretne alapítani.
-
A két párhuzamos szálat a menstruációs ciklusok váltakozása keretezi, magában hordozva az idő sürgetését, körkörösségét és az időtlenséget is. Kiderül, hogy a vágyott célszalag, a szülés után sem kevesebb a kihívás a mindennapokban, mint előtte, a testet és az érzelmeket kontroll alatt tartani pedig nehezebb, mint megtanulni együtt élni velük – ahogyan a saját gyerekünkkel is.
Mécs Anna regénye látlelet egy olyan korszakról, melyben minden korábbinál több zaj és mesterséges közbeavatkozás nehezíti az úgynevezett reproduktív korú nők dolgát, hogy merjék a saját útjukat járni, meghúzni és megtartani a maguk köreit.
Lars Elling:
A tóvidék hercegei
A vad norvég tóvidékre, sűrű, szinte végtelen kiterjedésű erdőkbe visz ez a mély testvéri szeretetről szóló családregény.
A kamasz Filip szüleivel és nagyapjával egy régi házban él, a szomszédban pedig nagyapja testvére lakik. A két idős ember már hosszú évtizedek óta nem beszél egymással. Amikor a fiú elkezdi hallgatni haldokló nagyapja történeteit, szokatlan gyerekkor tárul fel előtte, és sejteni kezdi, honnan ered a tragikus testvérviszály.
-
Az első világháborút megelőző nyugtalan években a testvéreket apjuk, a „Császár” nyaranta a vadonba küldi, hogy testileg-lelkileg megedződjenek, és „képesek legyenek gondoskodni magukról”. A testvérek utazókkal, rönkúsztatókkal és szénégetőkkel osztoznak a hatalmas tájon, de valójában magukat tekintik az erdők és tavak igazi urainak. Idejüket horgászással, gyűjtögetéssel és vadászattal töltik. Az éjszakák hidegek, éhség gyötri őket, de mindez csak még szorosabbra fonja szövetségüket. Egy nap azonban végzetes szerencsétlenség történik, amely sötét árnyékot vet egész életükre.
Szalóki Viktória:
Hajnal lánya
Magyar helyszínek. Magyar legendák. Modern mágia.
Lépj be a hazai urban fantasy világába!
Máté, a tehetséges, ám önpusztító fiatal mágus egy ősi vérvonal titkába botlik, amikor kezébe kerül egy agyagkorsó – és vele ősapja évszázadokkal korábban elfeledett emlékei. Linda, a gyermekpszichiáter és meseíró különleges képességeivel próbálja megmenteni, mielőtt a múlt árnyai elragadnák.
És ott van Réka – aki menedzserként hétköznapi életet él. Nyomasztó álmaiért először a stresszt okolja, ám egyre érthetetlenebb események történnek körülötte, és hamarosan egy sehová sem vezető híd tetején találja magát a Hortobágyon… Újdonsült ismerőse, Máté fokozatosan ad választ a kérdéseire, és Réka számára megnyílik egy másik világ, amelyben a mágia a valóság fontos része.
-
A mágusok azonban elnyomásban élnek, és miközben együtt harcolnak szabadságukért, rádöbbennek, hogy jóval nagyobb a tét: hamarosan felébred egy hatalmas démon, amely letarolhatja az egész kontinenst, és csak úgy fékezhetik meg, ha szembe mernek nézni titkos vérvonalukból fakadó sorsukkal.
A Hajnal lánya magával ragadó, ízig-vérig magyar urban fantasy, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a mágia és a tudomány pedig egymásnak feszül – és minden döntés egy új jövőt formálhat.
A végére pedig egy teljességgel elfogult, de szívből jövő ajánlás – ugyanis anyukám is írt egy (szerintem nagyon érdekes és hasznos) könyvet. 🙂⤵️
Korsós Ilona:
Személyiségtérkép magamhoz és másokhoz
Korsós Ilona terápiás konzulens ön- és teismereti (kézi)könyve azoknak szól, akik nemcsak az önismeretben, hanem mások személyiségének megismerésében is szeretnének elmélyedni. A könnyed stílusban megírt „útmutató” mindenféle okoskodás nélkül mutatja be az egyes személyiségtípusokat, azok sajátosságait és a különböző életterületekhez – anyagiak, emberi és párkapcsolatok, munka, egészség, társasági élet – való viszonyulásukat. Ezek az ismeretek, illetve a szerző „ahányan vagyunk, annyifélék is vagyunk” szemlélete elősegíti, hogy kapcsolatainkban és a kommunikációnkban a nem- vagy félreértés helyére az értés kerüljön.
-
Az olvasó választ kaphat többek közt olyan kérdésekre, mint:
Miért nem tudok szót érteni valakivel?
Miért nem értenek meg a kollégák, családtagok, ismerősök?
Miért reagálok bizonyos dolgokra eltérően, mint a többiek?
Miért viselnek meg engem egyes dolgok jobban, mint másokat?
Miért követem el időről időre ugyanazokat a hibákat, és hogyan változtathatok ezen?
Miért különbözik az értékrendem és világlátásom másokétól?Jelen könyv abban kíván segítséget nyújtani, hogy az olvasó rátalálhasson a miértek okaira, a felismerés alapján pedig – miközben nem kell a személyiségéből kibújnia – nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá teheti saját életét.
Nem elég a történetekből?
Mutatom a további lehetőségeket:
